“Ne rohanj, és ne emészd magad. Csak látogatóba jöttél ide, ezért állj meg és érezd a virágok illatát.” (Walter Hagen)

2012. augusztus 27., hétfő

Juhééééj!

Mielőtt eluralkodna rajtatok a kétségbeesés hollétemmel kapcsolatban, küldök egy halvány életjelet!
A nyár a végefelé ballag, bár ez annyira nem nagy probléma szerintem, ebben a 40 fokban csak pihegni volt lehetősége az embernek! Az esték már egyre hűvösebbek és elkezdődött a szüret a környezetünkben-egyik szemem sír, a másik nevet- a nyári üdülőszezon lecsengett és  kezdődik a suli! Ki hogy éli ezt meg?
Én sokat töprengek megint, hibáimból utólag okulok még mindig sajnos, de szeretném hinni hogy mindennek megvan az oka és minden akadályon át lehet ugrani! Egy biztos kreatív energiám vannak bőven és teret is adok nekik továbbra is!
Most két meglepetésem van!
Békácska


Juhpiter
Legyen olyan hetetek amilyet terveztetek és gyűjtsétek össze az utolsó napsugarakat!
Puszi: Pöti

3 megjegyzés:

Pötipite írta...

Én éppen nyár végi szokásos melankóliámat élem meg, ezen minden évben átmegyek, nosztalgiázok a nyáron és közben sóhajtozok, hogy de hamar eltelt már megint. Aztán szépen lassan felfedezem az ősz szépségeit és minden rendben megy tovább. :)

Pötipite írta...

...és igen, pont úgy mint a te nyarad, az enyém is igen "tanulságos" volt, és igen, én is utólag tanulok a hibákból,de időnként már sikerül nem hibázni is, bár még sokat kell gyakorolni. Az is jó jel, ha már felismered,ha volt egy hiba, amiből tanulni lehet. És hidd el, az akadályok pont ezért vannak, leckék az élettől. :) Fel a fejjel, előre! A békuci és a juhpiter szuper! :))

Sallai Bea-Pöti írta...

Köszönöm a kommentet! :) Na igen, minden évszaknak megvan a maga szépsége és kis hazánkban az összes végletet meg lehet élni évszakok terén is! :) De a nyár azért mindenkinek a szíve csücske!
Hibák...hmmm...Előre az ember nem tudhatja hogyan is dönt jól, ezek úgyis csak utólagosan derülnek ki! De ha már meghozunk egy bármilyen döntést, vállalnunk kell érte a felelősséget ha jó, ha rossz! Aki sokat hezitál, talán kicsit fél az élettől is...Az pedig szerencse ha többnyire jól dönt az ember! A téma kimeríthetetlen! ;-)
Legyen szép napod Kati!