Nem tudom mikor varázsolt el a mátrai vidék, de az biztos, hogy mindennap amikor jobb az idő alig várom, hogy a varrógép mellől fölállva sétálhassak egy órácskát (vagy kicsit többet) a hegyen kutyáim társaságában! Valahogy ilyenkor gondtalannak és szabadnak érzem magam! Hát még a kutyák! Megcsodálom a virágokat, sziklákat, köveket, a távoli kilátást! Előfordul hogy utunk során őzekkel találkozunk és ennek mindig örvendezek! Ő kevésbé... Szóval minden alkalommal megérint ez a varázs!
Mai utamra magammal vittem két új barátunkat is: Olit és Dömét!
 |
| Oli és Döme |
 |
| Döme és Oli |
 |
| Oli, a textilelefánt |
 |
| Döme |
 |
| Döme, a textil süni |
 |
| Döme |
Tehát ők lennének, Oli a textilelefánt és Döme a textilsüni! Lassan közeleg az idő, hogy ennek a sok derék állatnak végérvényesen gazdit keressek, mert nem kell sok idő és kiszorulunk az otthonunkból annyian lettek hirtelen!
Mára ennyit, mindenkinek kitartást a fránya hétfői naphoz!
Pussz: Pöti
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése